Idézés: Mr. V. - Dátum: 2010 Feb 27, 17:43
Erotikus szempontból hordanék katétert (a barátnőm ápolónőnek tanul és szeretné ha folyton bennem lenne katéter... én sem vagyok ellene), de a korábbi próbálkozások mind fájdalmas véget értek. Először egy 12-est próbáltam, ami 1 hétig volt bennem, de a végén véresedett a vizelet. Kiszedve a ballon körül volt egy "vérkarika".
Legutóbb 20-assal próbálkoztam sikosító nélkül, ami 5 nap után kezdett fájdalmas lenni (csípő érzés), illetve a vizelet szaga megváltozott, mint korábban amikor véres lett.
A sikosító mennyi ideig használható megkezdés után (eredeti lejárat kb. 2 év)? Mi okozhatja a vérzést, illetve a szagváltozást? Mennyi ideig hordhatok 1 katétert folyamatosan? A sima vagy a thiemann a jobb? (az utóbbi felhelyezése kellemetlenebb volt) Több folyadékot kell fogyasztani katéter használatkor? A ledugózással nem okozok kárt, vagy nem kezd el csöpögni a katéter mellett? Normál vizelési időnként elég "leengedni"? (pl. napi 3-4x 5-6 óránként) Fontos a katéter külső végének sterilen tartása? (azaz steril zacskóba/tartályba kell folyatni zárt körben, vagy szabadon hagyott véggel pelenkába is csuroghat) Korábbi válaszában a levegővel való ballon feltöltést olvastam, míg más helyeken steril vízről írnak. Melyik a jobb, miért? Hallottam hólyagöblítésről. Az mire szolgál? Esetleg ha 2-3 naponta átöblíteném langyos vízzel katéteren keresztül, megakadályozhatnám a "szagváltozást" vagy a csípő érzést? Ha a katéter mellett 2-3 nap elteltével kb. 2 csöppnyi középsűrű vajszínű genny váladék csöpög ki, az minek az oka lehet?
Kedves Mr. V.!
Elnézését kérem a kissé késedelmes válaszért. Hozzászólásában azonban zsinórban annyi kérdést tett fel, hogy sokáig azt sem tudtam, melyik végén álljak egyáltalán neki a válasznak…
No, azért csak megpróbálkozom most vele.
Az – ahogyan Ön fogalmazott – „erotikus szempontból” történő katéterviselés több férfi (és hölgypartnere) fantáziáját izgatja, mint azt hinnénk. Az emberek többsége ugyanakkor méla undorral perverziónak bélyegzi az ilyesféle szexuális praktikákat. Pedig hát a szexuálmedicina álláspontja szerint azt, ami négy fal közt egy intim párkapcsolatban oly módon történik, hogy az mindkét fél számára örömet okoz, orvosi szempontból nincs okunk elítélni.
Mégis azt kell mondanom: az állandó katéter viselése viszonylag kényes, kiemelt helyet foglal el a „nem szokványos” szexuális praktikák között. Még az aszepszis-antiszepszis (ha úgy tetszik, a „sterilitás”) szempontjaira maximálisan ügyelő kórházi körülmények között is törvényszerűen számos apróbb-nagyobb kockázatot rejt magában a katéter állandó viselése. Óhatatlanul jelentkeznek a mechanikai irritáció okozta kisebb bevérzések (ezt jelezte az Ön esetében is a véres vizelet és a ballon körül észlelt „vérkarika”), s természetesen a külvilági környezet kórokozói a katéteren – mint egy kényelmes autósztrádán
– keresztül hihetetlenül könnyen eljutnak a hólyagba, ott újra és újra elhúzódó húgyúti fertőzéseket okozva. (Ezt jelzi a csípő, égő vizelés, illetve a vizelet szagának megváltozása és a katéterszájadék mellett kicsöpögő középsűrű vajszínű gennyes váladék is.)
Kórházi körülmények között az állandó katéter viselésére szoruló betegek több-kevesebb rendszerességgel antibiotikum-védelemben részesülnek, vagy legalábbis antibiotikumtartalmú (!), steril (!) oldattal rendszeresen átöblítik a hólyagjukat, s persze magát a katétert is viszonylag sűrűn cserélik. (A langyos vízzel való átöblítés nem túl jó ötlet, ugyanis sem a csapi víz, sem azok az edények, amelyekben felfogja, sem azok az eszközök, amelyekkel a hólyagjába fecskendezi, bizony messze nem csíramentesek! Tehát egy sima csapvízzel történő, antibiotikum nélküli hólyagöblítés adott esetben akár még többet árthat is, mint amennyit használ!)
Ami a síkosítók eltarthatósági idejét illeti: fajtától függ. A feltüntetett eltarthatósági idő azonban – vigyázat!!! – többnyire csak bontatlan csomagolásra vonatkozik! Ha egyszer már kibontották a síkosítót, akkor még rácsavarozott kupak, hűtőszekrényben, sötétben való gondos tárolás esetén is maximum néhány hétig tekinthető nagyjából csíramentesnek. Ezt követően számolni kell azzal, hogy szépen lassan elszaporodnak benne olyan mikroorganizmusok, amelyeknek aztán a katéterezéskor történő hólyagba sodródása fertőzést, gyulladást válthat ki. A legcélszerűbb megoldás az olyan katéter – manapság már lehet ilyeneket is kapni – amelynek a felületén eleve egy speciális bevonat van. Ha ezt a bevonatot egyszerű, steril desztillált vízzel leöblítve megnedvesítik, azonnal komplett síkos bevonó réteget képez az egész katéter körül –, anélkül, hogy a lejárt szavatosságú, nem kellően csíramentes síkosítók kockázatát vállalni kellene.
Hogy melyik katéter a „jobb”, ez attól függ, hogy milyen szempontból nézzük. Svéd kutatók már az 1970-es években tudományos igénnyel összehasonlították különböző (Foley, Thiemann, Nélaton, stb.) katéterek áramlási paramétereit, de voltaképpen olyan konklúzió mind a mai napig nem született, amely egyik vagy másik katétertípust – rosszabbnak bizonyulván – kiszorította volna a használatból. Az kétségtelen, hogy „gyakorlatlanabb” katéterhasználónak – alakja okán – a Thiemann-katéter felhelyezése talán egy ici-picit kellemetlenebb. Ugyanakkor az – ahogyan Ön fogalmazott – „erotikus szempontból” történő katéterhasználat során egyesek éppen ezért részesítik ezt előnyben: az apró kellemetlenség, fájdalom sok pár számára fokozza a „nővérke-beteg” szerepjáték hitelességét és izgalmát.
Ami a ballon feltöltését illeti: katéterfajtától függ. A nálunk kaphatók nagyobbik hányadát – főleg ha hosszas használatra szánják – valóban célszerűbb folyadékkal feltölteni.
Talán a legizgalmasabb kérdés az Ön által feltettek közül az, hogy vajon meddig használhat egy katétert. Nos, én azt mondanám, hogy nem kórházi körülmények között (tehát hétköznapi viseletre, munkavégzés mellett, stb.) néhány nap után cserélni illene. Ha megengedőbb akarok lenni, és 1 hetet mondok, az bizony szerintem ilyen körülmények között már kissé necces, a „kínzás” határát súrolja.
Egy heti viselés után bizony már nagy valószínűséggel jelentkezik bevérzés, fertőzés, stb…, mindez pedig azért kockázatot jelent az egészség számára.
Megértem, hogy barátnője azt szeretné, ha Ön „folyton Önben lenne a katéter”.
Ugyanakkor mégis kénytelen vagyok valamilyen ésszerű kompromisszumot javasolni: szerintem ez a „játék” nagyjából akkor maradhat hosszú távon is biztonságos és izgalmas, ha maximum egy heti katéterviselés után szünetet, lehetőleg több hét szünetet tartanak! Annál izgalmasabb lesz majd a következő „katéteres” hét…
Katéter viselése során nem szükséges a szokottnál lényegesen több folyadékot fogyasztani.
A „ledugózással” alapvetően nem okoz különösebb kárt –, feltéve, ha kellő gyakorisággal leengedi a vizeletet. Ha megvárja, míg túlzottan feszül a hólyag, akkor bizony valóban előfordulhat akár az is, hogy a katéter mellett szivárogni kezd a vizelet a fokozott hólyagnyomás miatt.
Ami a „szabadon hagyott véggel pelenkába való csurgatást” illeti –, nos, ezt rendszeres alkalmazásra nem tartom túl szerencsés ötletnek. Ugyanis a vizelettel átitatott pelenka melegágya a kórokozóknak: Már néhány óra után hihetetlen számban szaporodnak el a vizelettel teli pelenkában a kórokozók, s ezek természetesen – ha a pelenkában ott a katéter szabad, nyitott szájadéka – akadálytalanul vándorolhatnak fel egészen a húgyhólyagig, ott fertőzést okozva. Tehát vagy a zárt rendszerű vizeletgyűjtést javaslom – pl. a nadrág alatt combra csatolható vizeletgyűjtő zsákhoz csatlakoztatva –, vagy a „ledugózást”, s megfelelő gyakorisággal történő egyszerű kiengedést pl. WC-be, ahogyan az egy átlagos vizelés esetén is történik.
Remélem, főbb kérdésein végigszaladva sikerült többé-kevésbé kielégítő választ adnom.
Minden jót kívánva köszöntöm:
Dr. BuBo
2
